Megoldás a gazdasági válságra

Az utóbbi időben, Amerikával kezdve a fejlett európai országokban válságos helyzet alakult ki a gazdaság terén. A kialakult helyzetet egyes sajtófórumokon úgy magyarázták, hogy „Darwin nem beszélt hiába, csak a legerősebb maradhat talpon”. Más médiaszervek azt állítják, hogy az említett országokban „a darwinizmus irányítja” a piacot.

Ennek a megközelítésnek a darwinista világnézet az alapja, mely szerint „az erősebb legyőzi a gyengébbet”. Attól azonban, hogy Darwin azt mondja, az erősebb legyőzi a gyengét, ez még nem igaz. Ezt nem Darwin fogja meghatározni. Attól, hogy a piacon a nagy bankok talpon maradnak, még nem igazolódik be Darwin agyszüleménye, és nem fogja ez a helyzet a darwinizmus helyességét alátámasztani.

Technikailag való igaz, hogy az erősebb győzedelmeskedik a gyengébb felett. Naná, hogy a buldózert és a kisbaltát nem lehet egy lapon említeni. Egy masszív, erős gép persze, hogy darabokra tör egy kisebb gépet. Ez azonban csupán műszaki kérdés. Nem helyes ezt az emberi viselkedésre vonatkoztatni és olyan megfontolással cselekedni, hogy „ha erős, akkor úgyis talpon marad és okvetlen neki kell, hogy igaza legyen.” Hatalmas ballépést követ el az, aki úgy cselekszik, hogy közben azt gondolja, „az erősnek feltétlenül le kell győznie és meg kell semmisítenie a gyengét”, mert ez inkább katasztrófa felé viszi az emberiséget.

Darwin úgy gondolkodott, hogy az erősek gyengék feletti uralma az emberi viselkedésre is igaz. Ahol az embereket a darwinista világnézet befolyásolja, ott állandóak a katasztrófák: tömeges mészárlás, gyilkosság, terror, viszályszítás, általános feszültség és boldogtalanság. A darwinizmus szerint azért van szükség a gyengék kiiktatására, hogy a természetben fennmaradjon az egyensúly, ezért a kommunista és fasiszta társadalmak nem is láttak semmi kivetnivalót abban, ha ezzel az indokkal tömegeket mészárolnak le. Egyes kommunista elveket vallók, mint például Marx, Lenin vagy Mao, illetve a fasizmus egyes hívei, így például Hitler, a szociáldarwinizmust tartották fő szellemi támaszuknak.

Jóllehet, azokban a közösségekben, amelyek istenfélő, lelkiismeretes emberekből állnak, az erős mindig segíti a gyengét, igyekszik megvédelmezni, és mindent megtesz azért, hogy a gyengék megerősödhessenek. Természetes körülmények között ez lenne az, ami megfelel az ember teremtésének. Az erkölcsi tartás, melynek alapfeltételei az istenfélelem, a hit, az értelmes gondolkodás és a lelkiismeret, megköveteli azt is, hogy az ember mindig szárnyai alá vegye a gyengébbeket. A világ társadalmai csak úgy emelkedhetnek fel, erősödhetnek meg, csak úgy tudnak békében és boldogan élni, ha tagjaik ezt a mintát követik.

Magasztos Urunk az egyik Korán-ájában azt mondja:

„Vajon miért nem harcoltok Allah útján és azokért a férfiakért, nőkért és gyermekekért, akiket gyengeségük miatt elnyomnak, s akik azt mondják: ’Urunk! Vigyél ki minket ebből a városból, amelynek gonoszak a lakói, s rendelj nékünk Magadtól gyámolítót, s rendelj nekünk Magadtól segítőt!’” (Korán, 4:75)

A pénzügyi válság okai: 1. A kamat

A világméretű pénzügyi válság első számú okozója a kamatrendszer. A kamatot Mindenható Urunk megtiltotta, ám azokban az országokban, ahol első a haszon, csábítóan hangzik, ezért igen könnyelműen bánnak vele. Az emberek azt hiszik, semmi káruk nem származik a kamatból, sőt inkább hasznuk van belőle. A kamatrendszert úgy tálalják fel az embereknek, hogy az motiválja és arra bíztassa őket, hogy ne a termelésbe forgassák vissza pénzüket vagy befektetések felé forduljanak, hanem helyezzék bankba a vagyonukat. Egy olyan rendszerben viszont, ahol az emberek bankban, a párnájuk alatt, vagy a páncélszekrényben tartják a pénzüket, nem megy a termelés, nincsen pénzforgalom a piacokon, ennek következtében pedig előbb-utóbb minden megdrágul, a pénz inflálódik, bekövetkezik a gazdasági hanyatlás és egyéb pénzügyi nehézségek jelentkeznek. A mostani, világméretű pénzügyi válságban is ugyanez a helyzet, leállt a termelés, nem forog a tőke, és mivel a pénzeket a bankokban tartják, ez tönkretette a gazdaságot.

Pedig a Magasztos és Mindenható Isten, ájáiban figyelmeztetett arra, hogy a kamattól tartózkodni kell és hírül adta, hogy a kamat nehéz helyzetbe sodorja az Ő szolgáit:

„Oh, ti hívők! Ne habzsoljátok a kamatot megduplázva és megsokszorozva! Féljétek Allahot, talán üdvözültök!” (Korán, 3:130)

„Akik a kamatot elveszik, azok úgy támadnak fel (majdan), mint az, akit megszállt az ördög. Ez (lesz a büntetésük) azért, mert azt mondták: ’Az adásvétel ugyanolyan, mint a kamat.’ Ám Allah megengedte az adásvételt, de megtiltotta a kamatot. Aki óva intést kap Urától, és emiatt ezt abbahagyja, az megtarthatja azt, amit korábban szerzett. A róla történő végső döntés Allahra tartozik. Ám akik (a tilalom után) visszatérnek (a kamat használatához), azok a Tűz lakói lesznek, és örökké benne maradnak. Allah semmivé teszi a kamatot, ám gyarapítja az adakozást. Allah nem szeret egyetlen megátalkodottan hálátlan bűnöst sem.” (Korán, 2:275-276)

2. Az alázatosság hiánya

A pénzügyi válság második legfontosabb kiváltója az alázatosság teljes hiánya az emberekben. Más szavakkal, az emberek megfeledkeznek arról, hogy a javakat, pénzüket, mindent Istentől kapnak, Aki ezek kizárólagos Tulajdonosa. Páni félelemben élnek a jövőt illetően és nem gondolnak arra, hogy ha Istennél keresnének menedéket, akkor Isten a lehető legjobban látná el őket. Urunk, a Magasztos és Mindenható Isten megígérte, hogy bizonyosan nem hagyja válasz nélkül azokat, akik Rá hagyatkoznak és megbíznak Benne, meg fogja védelmezni őket és Saját Magától úgy teszi gazdaggá őket, ahogyan akarja. Vannak azonban olyanok az emberek között, akik azt hiszik, pénzük és vagyonuk egyúttal hatalmat is jelent és úgy hiszik, jövőjüket is ezzel a pénzzel és vagyonukkal tudják megalapozni és biztosítani. Javaik védelmezése számukra is nehézség, kétségek közt élnek és állandóan aggodalmaskodnak. Az aggódás vége az, hogy rejtegetik vagyonukat. Azt hiszik, ez fogja majd megmenteni jövőjüket. Elfelejtik, hogy a valódi segítség Istentől való. Nem gondolnak arra, hogy amíg Istennek alávetik magukat alázatosan, addig bizonyosan bőségben és nyugalomban lesz részük. A felhalmozott vagyon azt eredményezi, hogy a tőke nem forog vissza a gazdaságba, és hiába van az embereknek a jövőre félretett pénzük, kialakul a pénzügyi válság.

Márpedig minden ami csak létezik Urunké és Tőle jön minden segítség. Ha Isten nem akarja, hogy a felhalmozott pénz hasznot hozzon, akkor nem lesz haszna belőle senkinek. Az embert most is és a jövőben is kizárólag Urunk segítsége védelmezi meg, nem pedig a rejtegetett pénze. Isten erről így ad hírt egyik ájájában:

„Ha Allah támogat titeket, akkor nincs senki, aki legyőzhetne benneteket! Ám ha magatokra hagy titeket, akkor ki támogathatna benneteket Rajta kívül? Allahra hagyatkozzanak hát a hívők!” (Korán, 3:160)

3. A vagyongyűjtési láz és a fösvénység

Az emberek általában aggódnak jövőjük miatt, és mivel kedves számukra a vagyon, mohón gyűjtögetnek és nem hajlandók vagyonukból költeni. Az ilyen emberek azt vallják, hogy a gyenge fokozatosan még tovább gyengül, míg el nem tűnik, ők viszont a gyűjtögetéssel majd megerősödnek és meggazdagszanak. Ezért aztán nem félnek attól, hogy kihasználják a nincsteleneket, nem adakoznak, nem bírnak nagylelkűek lenni, még saját magukra sem akarnak költeni. Állandóan csak gyűjtögetnek és gyűjtögetnek, hogy a távoli jövőben majd ne szenvedjenek hiányt semmiben, pedig a jövőt egyáltalán nem is ismerik. A pénz viszont, amit félreraknak és amiről azt gondolják, kamatozása hasznos lesz számukra, fokozatosan elveszíti az értékét, hiszen nem tud lépést tartani az inflációval. Az infláció pedig csak nő, ha nincsen termelés. A visszatartott pénz soha nem eredményezett még jólétet. Ha az emberek fösvénységük miatt nem fektetik be a pénzüket, attól mindig csak stagnálni fog a termelés.

Ha viszont az emberek engedelmeskednének Isten parancsának és bőkezűek, adakozóak lennének, olyan bőségben lenne részük, amilyenre nem is számítanak. Magasztos Urunk kinyilatkoztatta az egyik ájában, hogy a kamatnak nincsen haszna Istennél, az Isten tetszéséért adott adomány viszont nagy jutalmat rejt magában ezen a világon is és a túlvilágon is:

„S amit ti adtok az uzsorából hogy (más) emberek vagyonában kamatozzék, hát nem kamatozik Allahnál. Hanem mit adtok jótékonyságból, s akarjátok Allah Orcáinak (fényességét), hát ezek ők a meggyarapítottak.” (Korán, 30:39)

A megoldás: a Korán értékrendje szerint kell viselkedni

Ha nem létezik a kamaton alapuló pénzügyi rendszer, ha az emberek nem rejtegetik a pénzüket fukarkodván azzal, hanem bőkezűen a termelésbe fordítják vissza vagy befektetik, vagy adományt adnak, és ami a legfontosabb, ha szívből hisznek abban, hogy a vagyont, a gazdagságot Mindenható és Magasztos Urunk adja, és alávetik magukat Neki, akkor lehetetlen, hogy pénzügyi válsághelyzet alakuljon ki. Egy olyan rendszerben, amely nem a kamatra épül, lehetetlen, hogy nincstelenné váljanak az emberek. Ha a gazdagok támogatják a szegényeket, ők is vásárlóerőkké válnak. Ez pozitívan befolyásolja majd a termelést. Ha a termelés virágzik és az emberek vásárolnak, akkor a gyárak működni fognak és nő az eladás. A piac hirtelen fellendül, és a pénzeket – amik addig a bankban álltak vagy otthon a párna alatt és semmi hasznot nem hoztak – befektetik. A szegénysorú emberek meggazdagszanak, a tehetősek pedig tovább erősödnek. Ha előkerülnek a rejtegetett pénzek, annak minden kétséget kizáróan óriási haszna lesz. Ez az egyetlen megoldás arra, hogy az egész világon, minden országban megszűnjenek a problémák.
Ez az egyetlen és leginkább logikus megoldás a válságra. Mindenekelőtt pedig ez az a megoldás, amely megfelel a Korán értékrendjének. Ha az emberek a Korán értékrendje szerint cselekszenek, Isten meg fogja segíteni őket. Meg fogja mutatni nekik, milyen áldásos is, ha a Korán erkölcsi mércéje szerint cselekszenek. Magasztos Urunk azt ígérte az Ő szolgáinak az egyik Korán-ájában:

„Azok a férfiak és nők, akik alamizsnálkodnak és dicséretes kölcsönt adnak Allahnak, azoknak megkétszereződik az, és nagylelkű fizetség lesz az osztályrészük.” (Korán, 57:18)
 

2012-04-12 23:19:23

A honlapról | Beállítás kezdőlapként | Hozzáadás a kedvencekhez | RSS Feed
A honlapon talaláható összes dokumentum szerzői jog megfizetése nélkül másolható, nyomtatható és sokszorosítható, amennyiben a honlapot forrásként tüntetik fel.
(c) All publication rights of the personal photos of Mr. Adnan Oktar that are present in our website and in all other Harun Yahya works belong to Global Publication Ltd. Co. They cannot be used or published without prior consent even if used partially.
© 1994 Harun Yahya. www.harunyahya.com
page_top